Öszefoglaló:
A cikk a gyümölcstermesztési gyakorlatok egészségügyi hatásait tárgyalja, kiemelve a tudatos fogyasztást és a természetes megoldásokat. Szó esik az almabetegségekről, szermaradványokról és a fenntartható, hosszútávú egészséget figyelembe vevő termesztési gyakorlat fontosságáról.
Gyümölcsfogyasztás és termesztési gyakorlatok hatásai
Gyomor- bélrendszeri tünetek, szervezetet károsító hatások -
avagy messze esett az alma a fájától
A gyomor- bélrendszeri tüneteknek (pl. hasi fájdalom, hányinger, hasmenés) rendkívül sok forrása lehet. Jelenlegi cikknek nem célja hogy rossz fényben tüntessen fel bármilyen gyümölcsöt vagy óva intsen annak fogyasztásától. Épp ellenkezőleg, a megfelelő információ birtokában, az egészségünkkel összhangban lévő fogyasztói és termelői döntések meghozatalát szeretném támogatni.
Jelen összefoglalóban a termesztéssel, szállítással és tárolásssal összefüggő, termény által közvetített egészségügyi rizikókra és azok megelőzésére szeretném felhívni a figyelmet, az Egyesült Nemzetek Szervezete : Egyetlen Egészség (One Health) koncepcióját követve. Az Egyetlen Egészség koncepciója kimondja, hogy nem létezhet egészséges emberi szervezet és társadalom, a bolygó (élő környezet) egészségének figyelembevétele és tiszteletben tartása nélkül. A gyakorlatban: többekközött, műtrágyázás és ,,károkozók” elleni élővilágot és az emberi szervezetet károsító növény(védő) szerek alkalmazásának rövidtávú csökkentése és hosszútávú használatból történő kivezetése kellene, hogy legyen mindannyiunk célja.
Az egyes fogyasztókat és élővilágot érintő kérdéseket, a jelen írás gyakorlati hasznossága érdekében egy Magyarországon gyakran fogyasztott gyümölcs kapcsán bontakoztatom ki.
Ősszel gyakran fogyasztott almafajták Magyarországon
Jonathan
Idared
Jonagold
Gyakori betegségek és kezelési módok
1. Varasodás (Venturia inaequalis)
Tünetek:
Sötét, varas foltok a leveleken, gyümölcsökön és gallyakon.
A fertőzött gyümölcsök gyakran deformálódnak és megrepednek.
Kezelés és megelőzés:
Réz-alapú szerek:
A vegetációs időszak elején alkalmazott réztartalmú permetezőszerek hatékonyak a varasodás megelőzésében.
Fungicidek (Gombaellenes szerek):
A fertőzés megjelenésekor felszívódó gombaölő szerek, mint például a difenokonazol vagy a penkonazol használata (ajánlott).
Egyéb gyakorlatok:
A lehullott levelek és fertőzött gyümölcsök eltávolítása csökkenti a kórokozó jelenlétét.
2. Lisztharmat (Podosphaera leucotricha)
Tünetek:
Fehér, lisztszerű bevonat a leveleken, hajtásokon és gyümölcsökön. A fertőzött részek torzulása és növekedésének visszamaradása.
Kezelés és megelőzés:
Kén-alapú szerek:
A kén tartalmú permetezőszerek hatékonyak a lisztharmat megelőzésében és kezelésében.
Fungicidek:
Felszívódó szerek, mint az azoxistrobin vagy a penkonazol alkalmazása javasolt a fertőzés megjelenésekor.
Metszés:
A sűrű lombkorona ritkítása elősegíti a levegő áramlását, csökkentve a fertőzés kockázatát.
3. Monília (Monilinia fructigena)
Tünetek:
Barna rothadó foltok a gyümölcsökön, amelyek később penészesednek.
A fertőzött gyümölcsök mumifikálódnak és a fán maradnak.
Kezelés és megelőzés:
Fungicidek:
Virágzáskor és a gyümölcsnövekedés időszakában alkalmazott gombaölő szerek, mint a tebukonazol vagy a ciprodinil hatékonyak a monília ellen.
Higiéniai intézkedések:
A fertőzött gyümölcsök eltávolítása és megsemmisítése csökkenti a kórokozó terjedését.
Metszés:
A fa megfelelő szellőzésének biztosítása a sűrű ágak ritkításával.
Gyakran alkalmazott szerek
Réz-alapú szerek:
Hatóanyag:
Réz-hidroxid, réz-oxiklorid.
Alkalmazás:
Főként a vegetációs időszak elején a varasodás és más gombás betegségek megelőzésére.
Kén-alapú szerek:
Hatóanyag:
Elemi kén.
Alkalmazás:
Lisztharmat elleni védekezésre a vegetációs időszakban.
Felszívódó fungicidek (Gombaellenes szerek):
Hatóanyagok:
Difenokonazol, penkonazol, azoxistrobin, tebukonazol, ciprodinil.
Alkalmazás:
A fertőzés megjelenésekor vagy megelőzésként a kritikus időszakokban.
Szermaradványok és azok hatásai
Az egyes kezelési típusokra alkalmazott növényvédő szerek maradványainak jelenléte a gyümölcsök felületén vagy belsejében számos tényezőtől függ, például a hatóanyag típusától, a kezelés időzítésétől, a gyümölcs szerkezetétől, valamint a növényvédő szer hatásmechanizmusától. Az alábbiakban részletezem a különböző típusú szereket, azok lehetséges maradványait, és azt, hogy ezek hogyan jelenhetnek meg a gyümölcsökön vagy azok belsejében. Fontos megjegyeznünk, hogy a szermaradványok határértékeinek betartása Europában viszony nagy garanciának örvend, ami nem jelenti sajnos azt, hogy ezekenek a szerek teljesen ártalmatlanok lennének az emberi szervezetre, még az adott határérték betartásával együtt sem. Az egészségesség kérdése mindig összehasonlítás és az adott kontextus (konkrét helyi tényezők és konkrétan alkalmazott eljárások) függvénye. Általánosságban fontos megjegyeznünk, hogy a gyümölcsök szervezetre gyakorolt jótékony hatása messze túlmutat az esetleges szermaradványok által generált negatív hatásokon. Tehát ha nincs módunk garantáltan a természetet és egészséget tisztelő termelőtől vásárolni, az előtt, hogy kiiktatni a félelem miatt a gyümöcsöket a táplálkozásunkból, vegyük figyelembe, hogy milyen, valószínűleg, egészség szempontjából sokkal kisebb értékű táplálékok, vagy jobban mondva egészségtelen termékek kerülnének a helyükre. Elnézést a rosszmájúságomért, de az egészségtelen opciók arányaiban sokkal nagyobb elérhetősége erre prediszponál (hajlamosít) minket. Szóval ha egy olyan termék kerülne a helyére, aminek a fő összetevői, cukor különböző formákban (glükóz- fruktóz szirup, gyümölcscukor szabad formában is), édesítőszer (aszpartám, eritrit stb.), finomított liszt, előemésztett szénhidrátok, finomított olajok (pl.napraforgó), akkor kell sokat tűnődnünk melyik opciót válasszuk. Az intenzív (természetet és egészséget nem teljesen tisztelő) termelésből származó gyümölcsöt vagy az egészségtelen összetevőkből összegyúrt, túlzottan feldolgozott terméket, amiknél teszem azt az összetevők ugyan úgy intenzív termelésből származnak és a termesztés során ugyan úgy a talaj-, élővilág és a mi egészségünket aláásó gyakorlatokat és növényvédő (rovar, gomba, baktérium és vírusellenes) szereket alkalmaznak.
Nem kérdés, hogy a gyümölcsöt tanácsos választanunk. (Viszont hosszútávon az élővilágot tisztelő és támogató (bio, organic, permakultúrás) elvek szerint termesztett élelmiszerek priorizálása javasolt. Amit nem költünk el (nem teszünk meg) az egészségünk védelmében, azt a betegségünkre fogjuk elkölteni hosszútávon és duplán.
1. Réz-alapú szerek (réz-oxiklorid, rézhidroxid, réz-szulfát) és azok alternatívái
Hatásmechanizmus:
Kontakt szerek, amelyek a növény felületén hatnak, és megakadályozzák a kórokozók szaporodását a növényi szövetek külső részén.
A réz-alapú szerek (pl. réz-oxiklorid, rézhidroxid, réz-szulfát) a növényi felületen hatnak, megakadályozva a baktériumok és gombák szaporodását. Bár hatékonyak, nagy mennyiségben toxikusak lehetnek a talajéletre és az emberi szervezetre.
Maradványok jelenléte:
Főként a felületen:
A rézmaradványok elsősorban a gyümölcs külső részén maradnak meg, mivel nem hatolnak be a szövetekbe.
Eltávolítás:
Alapos mosással a rézmaradványok nagy része eltávolítható.
Egészségügyi kockázat:
Nagy mennyiségben fogyasztva toxikus lehet, emésztőrendszeri panaszokat okozhat (hányinger, gyomorfájdalom).
Gyümölcsben való jelenlét:
A réz nem szívódik fel a gyümölcs belsejébe, így minimálisra csökkenthető a kockázat megfelelő mosással.
Természetes alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban
Kovasav-alapú szerek:
Hogyan működik?
A kovasav erősíti a növényi sejtfalakat, ami ellenállóbbá teszi a növényt a kórokozók támadásaival szemben.
Alkalmazás:
Permetként használható varasodás vagy baktériumos fertőzések megelőzésére.
Egészségügyi előny:
Nem toxikus, és nem halmozódik fel a talajban.
Növényi kivonatok:
Fokhagyma kivonat:
Erős antibakteriális hatású, a növények permetezésére alkalmazható.
Zsurló kivonat:
Gombaellenes és baktériumellenes hatású, különösen varasodás ellen hatékony.
Teafaolaj-alapú permetek:
Hatásmechanizmus:
Kontakt módon elpusztítja a kórokozók sejtjeit.
Előny:
Teljesen természetes, és nem hagy káros maradványokat.
2. Kén-alapú szerek
Hatásmechanizmus:
Kontakt módon hatnak, a növények felületén kialakuló gombatelepeket támadják meg, és megelőzik a spórák terjedését. Bár hatékony, nagy dózisban irritálhatja az emberi szervezetet és károsíthatja a talajt.
Maradványok jelenléte:
Főként a felületen:
A kénmaradványok a gyümölcs felületén maradnak, nem hatolnak be mélyebben.
Eltávolítás:
A gyümölcsök mosásával a kén jelentős része eltávolítható.
Egészségügyi kockázat:
Alacsony koncentrációban nem jelent veszélyt az emberi egészségre. Nagyobb koncentrációban irritálhatja az emésztőrendszert.
Gyümölcsben való jelenlét:
A kén szintén nem hatol be a gyümölcs belsejébe, így megfelelő tisztítás mellett minimális kockázatot jelent.
Természetes alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban
Bikarbonátok (szódabikarbóna vagy kálium-bikarbonát):
Hogyan működik?
Lúgos kémhatása meggátolja a gombák spóráinak fejlődését.
Alkalmazás:
Lisztharmat és egyéb gombabetegségek megelőzésére.
Egészségügyi előny:
Nem toxikus, könnyen elérhető, és nem szennyezi a talajt.
Körömvirág és kamilla kivonatok:
Hatásmechanizmus:
Gombaellenes tulajdonságokkal rendelkeznek, megerősítik a növények természetes védekezőképességét.
Alkalmazás:
Levélpermetként használhatók.
Fermentált növényi trágyák:
Példa:
Csalán- vagy fokhagymakivonat fermentálása.
Hatás:
Javítja a növények általános egészségét és csökkenti a gombás fertőzések előfordulását.
3. Felszívódó fungicidek (difenokonazol, penkonazol, azoxistrobin)
Hatásmechanizmus:
Szisztémás szerek, amelyek a növény szöveteibe szívódnak fel, és belülről gátolják a gombák szaporodását. Bár nagyon hatékonyak, szermaradványaik az emberi szervezetben is problémát okozhatnak.
Maradványok jelenléte:
A gyümölcs belsejében is: Mivel ezek a szerek szisztémás hatásúak, a gyümölcs szöveteiben is megtalálhatók.
Eltávolítás: Mosással csak a külső maradványok csökkenthetők; a belső maradványokat nem lehet eltávolítani.
Egészségügyi kockázat:
Az elfogadható szermaradvány-szint (MRL) alatt általában biztonságos, de nagy mennyiségben fogyasztva a bélflóra egyensúlyát zavarhatja.
Hosszú távon toxikus hatású lehet, és növelheti bizonyos betegségek (pl. májkárosodás) kockázatát.
Gyümölcsben való jelenlét:
A gyümölcs belsejébe történő felszívódás miatt a szermaradványok nem távolíthatók el teljesen, különösen a vékony héjú gyümölcsök esetén.
Természetes alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban
Probiotikus mikroorganizmusok:
Hogyan működik?
Az előnyös mikroorganizmusok (pl. Bacillus subtilis) kolonizálják a növények felszínét, megakadályozva a kórokozók elszaporodását.
Alkalmazás:
Permetként vagy talajba juttatva.
Komposzt tea:
Hogyan működik?
A komposztból kivont mikroorganizmusok segítik a növények immunrendszerét és elnyomják a gombás kórokozókat.
Alkalmazás:
Levélpermetként és talajkezelésre is alkalmas.
Feromon csapdák és biológiai kontroll (közvetett védekezés):
Hogyan működik?
A kártevők természetes ellenségeit vonzza, amelyek így csökkentik a gombás fertőzések terjedésének esélyét (pl. levéltetvek elleni feromoncsapdák).
A levéltetvek terjeszthetnek gombás fertőzéseket, bár közvetetten. A gombaspórák nem közvetlenül a levéltetvek által terjednek, de a tetvek által gyengített vagy sérült növényi részek sebezhetővé válnak másodlagos fertőzésekre, például gombás betegségekre. A gombák, például a Monilinia vagy más gombás betegségek az alábbi módon kapcsolódhatnak a levéltetvekhez:
Levéltetvek és gombás betegségek kapcsolata
Mézharmat termelés:
A levéltetvek táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, amely a növények levelein és gyümölcsein halmozódik fel. Ez a ragadós anyag kedvező táptalajt biztosít a gombák, például a korompenész (Capnodium spp.) számára.
Sebzések okozása:
A levéltetvek szívogatásukkal apró sérüléseket okoznak a növények hajtásain és gyümölcsein. Ezek a sebek belépési pontként szolgálhatnak a gombás fertőzések (pl. Monilinia fructigena) számára.
4. Monília ellen alkalmazott fungicidek (tebukonazol, ciprodinil)
Hatásmechanizmus:
Szisztémás és kontakt módon is hatnak, megakadályozva a gombás fertőzések terjedését a gyümölcs felületén és belsejében.
Maradványok jelenléte:
A gyümölcs felületén és belsejében egyaránt:
Ezek a szerek részben felszívódnak a gyümölcs szöveteibe.
Eltávolítás:
A maradványok mosással csak részben távolíthatók el, mivel szisztémás hatásúak.
Egészségügyi kockázat:
A határérték alatt a kockázat minimális, de hosszan tartó expozíció gyulladásos folyamatokat és bélflóra-zavarokat okozhat.
Gyümölcsben való jelenlét:
Ezek a szerek belső maradványokat hagynak, amelyeket a gyümölcs feldolgozásával sem lehet teljesen eltávolítani.
Természetes és bio szerek Monília ellen
Növényi kivonatok és természetes alapanyagok
Zsurló kivonat:
Hatásmechanizmus:
Gombaellenes tulajdonságokkal bír, megerősíti a növények immunrendszerét.
Alkalmazás:
Folyékony kivonatként a virágzás előtt és után permetezve megelőzheti a fertőzést.
Előny:
Nem toxikus, környezetbarát.
Fokhagyma kivonat:
Hatásmechanizmus:
Antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal bír, megakadályozza a gombaspórák terjedését.
Alkalmazás:
Házilag készített kivonatként vagy boltban kapható formában permetezve.
Előny:
Könnyen előállítható és széles spektrumú hatással bír.
Körömvirág kivonat:
Hatásmechanizmus:
Természetes gombaellenes szerként erősíti a növények védekezőképességét.
Alkalmazás:
Virágzás idején permetezve segít megelőzni a gyümölcs fertőződését.
Propolisz alapú permet:
Hatásmechanizmus:
Gombaellenes és antibakteriális tulajdonságokkal bír, védi a gyümölcsöket a fertőzésektől.
Alkalmazás:
Virágzás alatt és gyümölcsnövekedés idején használható.
Előny:
Széles körű védelem természetes anyaggal.
Általános tanulságok a szermaradványokról
Kontakt szerek (réz, kén):
A maradványok főként a gyümölcsök felületén találhatók meg, és alapos mosással eltávolíthatók.
Szisztémás szerek (fungicidek, antibiotikumok):
Ezek a gyümölcsök belsejében is megtalálhatók, és feldolgozással sem távolíthatók el teljesen.
Higiéniai és élelmiszerbiztonsági javaslatok:
Mindig alaposan mossuk meg a gyümölcsöket fogyasztás előtt.
Ha lehetséges, válasszunk bio minősítésű gyümölcsöket, amelyek kevésbé vannak kitéve szisztémás vegyszereknek.
A helyi termelőktől származó gyümölcsök gyakran kisebb mértékben kezelt növényekből származnak.
Ha gyanakszunk tünetet okozó, a határértékeket sem tisztelő gyakorlatra, érdemes, hogy azt jelentsük az illetékes szerveknél. Ne felejtsük, az egészségünkért elsősorban mi felelünk, és ha nem tartják be ezek a nem kifejezetten ártalmatlan szerek alkalmazásának előírásait sem, akkor nekünk kell betartani. Továbbá azon sem árt elgondolkodnunk, hogy az élelmiszerbiztonság nem feltétlenül egyezik meg az egészséges élelmiszerek elérhetőségével. Példának okáért, az egészségtelen összetevőkből létrehozott ultra-feldolgozott, élelmiszerek nem igazán nevezhető, termékek nagyrészt biztonságosnank mondhatók, de egészségesnek korántsem.
Magyarországon az intenzív gyümölcstermesztésben alkalmazott növényvédő szerek szermaradványi értékeinek ellenőrzését több szervezet végzi összehangoltan. A NÉBIH kulcsszerepet játszik az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában, a növényvédő szerek engedélyezésében és az európai uniós határértékek (MRL) betartatásában. Emellett mintavételt végez a terményekből, laboratóriumi vizsgálatokkal elemzi a szermaradványokat, és szankcionálja az előírásokat megsértő gazdákat. A Növényvédelmi Hatóság felügyeli a szerek forgalmazását és használatát, ellenőrizve, hogy a gazdálkodók betartják-e a jó növényvédelmi gyakorlat (GAP) szabályait. Helyi szinten a járási és megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai vizsgálják a szermaradványokat és ellenőrzik a termesztők gyakorlatát. Az ÁNTSZ (jelenleg az OKFŐ részeként) az emberi egészségre gyakorolt hatásokat elemzi. Az állami laboratóriumok az összegyűjtött minták részletes vizsgálatát végzik, és jelentik az esetleges határérték-túllépéseket. A rendszer alapját az Európai Unió szabályozásai képezik, mint az (EK) 396/2005 és az (EK) 1107/2009 rendelet, amelyek az élelmiszerlánc biztonságát garantálják.
Egyéni tünetek - sántító megoldások
Jelenthet-e a teljes megvonás és a táplálékkiegészítőkre történő váltás érdemi megoldást?
Az adott gyümölcs fogyasztása kapcsán tapasztalt egyéni tünetek súlyossága és gyakorisága kétségbe ejthet minket, ilyenkor érdemes a táplálkozás terén jártas egészségügyi szakembert, dietetikust, gasztroenterológust felkeresnünk a konkrét tünetek forrásának tisztázására. Általánosságban, egy másik gyümölcs vagy egy másik gyümölcsfajta választásával csökkenthetjük tüneteink gyakoriságát is azok súlyosságát, amíg ki nem derítjük, hogy mi okozza az adott élelmiszerhez kötődő tüneteket. Érdemes nem rokonfajátkat választanunk, valamint a gyümölcs állagának a megváltoztatása (pl. otthoni feldolgozással, pl. friss alma helyett, hámozott párolt alma vagy tünetet nem okozó citrusfélék, bogyós gyümölcsök, akár fermentált formában is) sokszor segíthet. Hangsúlyozom, kivételes esetektől eltekintve az összes gyümölcsfajta megvonása a tapasztalt tünetektől hajtott félelem okán, nem a legjobb megoldás. Értékes vitaminoktól, ásványi anyagoktól és nyomelemektől esik el a szervezetünk, amik annak működése szempontjából rendkívül fontosak és a betegségmegelőzésben betöltött szerepük meghatározó. Más cikkben kitérek a multivitamin készítményekre, mint a köztudatban lévő praktikus gyümölcs- és zöldséghelyettesítőkre. Röviden csak annyit, hogy szerepük a valódi élelmiszerek után finoman szólva is csak másodlagos. Más szóval, pozitív hatásuk nem ér fel a valódi élelmiszerekéhez, mindazonáltal a konkrét klinikai képtől és összetételtől függően alkalmazhatók és alaklmazandók.
A táplálékkiegészítők kapcsán felmerül az etikai kérdés: Az erőforrásokat és, amit az előálításukba fektetünk, nem lenne e ésszerűbb a talaj és az élővilág helyreállítására fordítanunk és ezáltal egészségesebb növényeket termesztenünk és azok elérhetőségét biztosítanunk a jövőben is? Nyilván a terményeken kisebb a várható nyereség és nagyobb a kockázat, legalábbis a jelenlegi piaci működés folytatása mellett. Ha egészséges élelmiszert sem leszünk képesek termeszteni a talaj és környezet szennyezetsége és kimerülése és pusztulása miatt, egészséges táplálékkiegészítőket még kevésbé áll majd módunkban, vagy ha mégis, csak az azt jól megfizetők számára (egy darabig), ami újfent az egészésges élelmiszerek elérhetőségének a területén kialakult egyenlőtlenség túlfokozádását eredményezi és a szegényebb rétegek valóban tápláló élelmiszerek fogyasztásán alapuló egészségfejlesztését méginkább ellehetetleníti. Nyilván ez az egyenlőtlenség nem a táplálékkiegészítők hibája, viszont ilyen túlzó jelenlétük a piacon, kivételes esetektől, populációktól és szituációktól (pl. katasztrófa súlytott övezetektől) eltekintve nem kifejezetten szükségszerű, továbbá a fejlett országokbani piaci térnyerésük nem kedvez egy mindenki számára elérhető, alap-egészséget támogató táplálkozási környezet létrehozásának sem, mivel az erőforrásokat sok esetben diszkriminativ módon használja és a figyelmet eltereli az alapvető közegészségügyi- , és klímaválság prioritásairól. Ahogy említettem korábban, a táplálékkiegészítők lehetnek hasznosak adott kontextustól függően, viszont fennmaradásunk érdekében globális szinten, a valódi, egészséges élemiszerek környezetet a lehető legkevésbé terhelő előállítása-megtermelése és azok ellérhetőségének fokozása kell, hogy legyen mindannyiunk közös célja.
Comentários