Az alma két oldala – Termesztési gyakorlatok, egészségügyi kockázatok és fenntartható megoldások metszéspontjai az egészségünk fenntartásáért és annak visszaszerzéséért

Öszefoglaló:

A cikk a gyümölcstermesztési gyakorlatok egészségügyi hatásait tárgyalja, kiemelve a tudatos fogyasztást és a természetes megoldásokat. Szó esik az almabetegségekről, szermaradványokról és a fenntartható, hosszútávú egészséget figyelembe vevő termesztési gyakorlat fontosságáról.

Gyümölcsfogyasztás és termesztési gyakorlatok hatásai

Gyomor- bélrendszeri tünetek, szervezetet károsító hatások - 

avagy messze esett az alma a fájától

A gyomor- bélrendszeri tüneteknek (pl. hasi fájdalom, hányinger, hasmenés) rendkívül sok forrása lehet. Jelenlegi cikknek nem célja hogy rossz fényben tüntessen fel bármilyen gyümölcsöt vagy óva intsen annak fogyasztásától. Épp ellenkezőleg, a megfelelő információ birtokában, az egészségünkkel összhangban lévő fogyasztói és termelői döntések meghozatalát szeretném támogatni.

Jelen összefoglalóban a termesztéssel, szállítással és tárolásssal összefüggő, termény által közvetített egészségügyi rizikókra és azok megelőzésére szeretném felhívni a figyelmet, az Egyesült Nemzetek Szervezete : Egyetlen Egészség (One Health) koncepcióját követve. Az Egyetlen Egészség koncepciója kimondja, hogy nem létezhet egészséges emberi szervezet és társadalom, a bolygó (élő környezet) egészségének figyelembevétele és tiszteletben tartása nélkül. A gyakorlatban: többekközött, műtrágyázás és ,,károkozók” elleni élővilágot és az emberi szervezetet károsító növény(védő) szerek alkalmazásának rövidtávú csökkentése és hosszútávú használatból történő kivezetése kellene, hogy legyen mindannyiunk célja.

Az egyes fogyasztókat és élővilágot érintő kérdéseket, a jelen írás gyakorlati hasznossága érdekében egy Magyarországon gyakran fogyasztott gyümölcs, az alma kapcsán bontakoztatom ki.

Téli almafajták Magyarországon:

Jonathan

Jellemzői:

Közepes méretű, piros alma, édes-savanykás ízzel.

Tárolhatóság:

Tavaszig jól tárolható hűvös helyen.

Idared

Jellemzői:

Nagy, élénkpiros, ropogós húsú alma.

Tárolhatóság:

Akár júniusig is eltartható.

Golden Delicious

Jellemzői:

Középnagy vagy nagy méretű, sárga alma, édes és lédús hússal.

Tárolhatóság:

Februárig-márciusig tárolható.

Húsvéti rozmaring

Jellemzői:

Hosszúkás, zöldessárga héjú alma, savanykás ízű és sűrű húsú.

Tárolhatóság:

A nevét is onnan kapta, hogy akár húsvétig eltartható.

Starking

Jellemzői:

Közepes vagy nagy méretű, mélypiros színű alma, ropogós és édes-savanykás ízzel.

Tárolhatóság:

Márciusig eltartható.

Betegségekre való érzékenység:

Varasodásra és lisztharmatra érzékeny.

Granny Smith

Jellemzői:

Élénkzöld héjú, savanykás ízű, kemény húsú alma.

Érési idő:

Október vége – november eleje.

Tárolhatóság:

Megfelelő tárolás mellett tavaszig friss marad.

Betegségekre való érzékenység: V

arasodásra és lisztharmatra közepesen érzékeny.

Mutsu

Jellemzői:

Nagy méretű, zöldessárga héjú, édes-savanykás ízű alma.

Érési idő:

Október vége.

Tárolhatóság:

Megfelelő tárolás mellett késő tavaszig fogyasztható.

Betegségekre való érzékenység:

Varasodásra és lisztharmatra érzékeny.

Téli almafajták jellemzői:

A téli almafajták azok, amelyek általában késő ősszel (októberben vagy novemberben) érnek, és megfelelő tárolási körülmények között hosszú ideig – akár a következő év tavaszáig – eltarthatók.

Érési idő:

Október elejétől november végéig. A fajtától függően a szüret után néhány hétig vagy hónapig "érlelni" kell őket, hogy a teljes ízük kifejlődjön.

Tárolhatóság és felhasználás:

Hűvös, párás környezetben akár 6-8 hónapig is eltarthatók.

A tárolás során a gyümölcsök íze édesebb és aromásabb lehet.

Ezek az almák friss fogyasztásra, sütésre, főzésre és ipari feldolgozásra (például almalé, szárított alma) egyaránt alkalmasak.

Gyakori betegségek és kezelési módok

1. Varasodás (Venturia inaequalis)

Tünetek:

Sötét, varas foltok a leveleken, gyümölcsökön és gallyakon.

A fertőzött gyümölcsök gyakran deformálódnak és megrepednek.

Kezelés és megelőzés:

Intenzív termesztésben használatos

Fungicidek (gombaellenes szerek): 

Hatóanyag: 

Mankozeb

Alkalmazás: 

Széles spektrumú kontakt gombaölő szer, amelyet gyakran használnak az alma varasodásának megelőzésére és kezelésére.

Egészségügyi kockázatok: 

A mankozeb bomlástermékei, mint például az etilén-tiokarbamid (ETU), potenciálisan rákkeltőek lehetnek, és pajzsmirigy-problémákat okozhatnak.

Egyéb szerek: difenokonazol vagy a penkonazol 

A fertőzés megjelenésekor felszívódó gombaölő szerek, mint például a difenokonazol vagy a penkonazol használata

Intenzív és bio gazdálkodásban egyaránt engedélyezett szerek:

Réz-alapú szerek: 

A vegetációs időszak elején alkalmazott réztartalmú permetezőszerek hatékonyak a varasodás megelőzésében.

Hatások nem célzott élőlényekre

Bár a réz hatékony a kórokozók ellen, felhalmozódhat a talajban, ami toxikus hatást gyakorolhat a talaj mikroorganizmusaira és a hasznos élőlényekre. A túlzott rézfelhalmozódás csökkentheti a talaj biológiai aktivitását, befolyásolhatja a növények tápanyagfelvételét, és negatívan hathat a vízi ökoszisztémákra is, ha a réz kimosódik a talajból.

Az intenzív termesztésben a réz használatára vonatkozó határértékek eltérőek lehetnek, és az adott ország szabályozásától függnek. Fontos, ahogy az imént említettem, a réz felhalmozódhat a talajban, ami káros hatással lehet a talajlakó szervezetekre és a környezetre. Ezért mind az ökológiai (bio), mind az intenzív gazdálkodásban törekedni kell a réz-használat minimalizálására és alternatív megoldások alkalmazására.

Az intenzív termesztés határértékekre vonatkozó szigorúbb szabályozása szükséges lehet 

A réz alapú készítmények használata engedélyezett mind az intenzív, mind az ökológiai (bio) gazdálkodásban. Az ökológiai termesztésben a rézvegyületek szintén fontosak a gombás és bakteriális betegségek elleni védekezésben. Az Európai Unió 2019 januárjában meghatározta, hogy a réz hatóanyag maximálisan kijuttatható mennyisége 7 év alatt összesen 28 kg lehet, ami évi 4 kg/ha dózist jelent.

Az intenzív gazdálkodásban a réz alapú szerek használatára vonatkozóan nincsenek ilyen szigorú korlátozások.  A magyar szabályozás szerint a rézre vonatkozó szennyezettségi határérték felszín alatti vízben 200 µg/l. Az intenzív termesztésre vonatkozóan Magyarországon nincs külön nemzeti szabályozás a réz kijuttatásának maximális mennyiségére; az alkalmazott dózisokat az adott növénykultúra, a fertőzés mértéke és a használt készítmény engedélyokiratában foglaltak határozzák meg. A növényvédő szerek használatakor azonban mindig be kell tartani a gyártó által javasolt adagolást és a vonatkozó uniós előírásokat.

Egyéb gyakorlatok: 

A lehullott levelek és fertőzött gyümölcsök eltávolítása csökkenti a kórokozó jelenlétét.

2. Lisztharmat (Podosphaera leucotricha)

Tünetek:

Fehér, lisztszerű bevonat a leveleken, hajtásokon és gyümölcsökön. A fertőzött részek torzulása és növekedésének visszamaradása.

Intenzív termesztésben használatos kezelés és megelőzés

Hatóanyag: 

Penkonazol

Alkalmazás: 

Szisztémikus gombaölő szer, amelyet az alma lisztharmatának megelőzésére és kezelésére használnak.

Egészségügyi kockázatok: 

Hosszú távú expozíció esetén hormonális zavarokat és májkárosodást okozhat.

Egyéb fungicid szerek: 

Felszívódó szerek, mint az azoxistrobin vagy a penkonazol alkalmazása (javasolt) a fertőzés megjelenésekor.

Intenzív és bio gazdálkodásban egyaránt engedélyezett szerek

Kén-alapú szerek: 

A kén tartalmú permetezőszerek hatékonyak a lisztharmat megelőzésében és kezelésében.

Egyéb kezelési formák

Metszés: 

A sűrű lombkorona ritkítása elősegíti a levegő áramlását, csökkentve a fertőzés kockázatát.

3. Monília (Monilinia fructigena)

Tünetek:

• Barna rothadó foltok a gyümölcsökön, amelyek később penészesednek.

• A fertőzött gyümölcsök mumifikálódnak és a fán maradnak.

Kezelés és megelőzés:

Intenzív termesztésben használatos fungicidek:

Hatóanyag: 

Tebukonazol

Alkalmazás: 

Szisztémikus gombaölő szer

Egészségügyi kockázatok: 

Lehetséges hormonális hatások és májkárosodás.

Virágzáskor és a gyümölcsnövekedés időszakában alkalmazott gombaölő szer.

Egyéb fungicid szerek: 

A ciprodinil hatékony a monília ellen.

A ciprodinil irritálhatja a légutakat, szemet és bőrt, hosszú távon károsíthatja a májat és az endokrin rendszert. Vízoldható, szennyezheti a talaj- és felszíni vizeket, károsítva a vízi élővilágot és a talajt. Bár a méhekre nem mérgező, virágzáskor kerülendő. Védőfelszerelés használata szükséges.

Higiéniai intézkedések: 

A fertőzött gyümölcsök eltávolítása és megsemmisítése csökkenti a kórokozó terjedését.

Egyéb kezelési formák

Metszés: 

A fa megfelelő szellőzésének biztosítása a sűrű ágak ritkításával.

4. Tűzelhalás (Erwinia amylovora) kezelése:

Intenzív termesztésben használatos:

Hatóanyag: 

Streptomicin

Alkalmazás: 

Antibiotikum, amelyet a tűzelhalás baktériumos betegség kezelésére használnak.

Egészségügyi kockázatok: 

Antibiotikum-rezisztencia kialakulásának kockázata, allergiás reakciók.

Biotermesztésben elfogadott módszerek a tűzelhalás (Erwinia amylovora) kezelésére

Megelőzés

Ellenálló fajták ültetése.

Megfelelő metszés és a koronaszellőztetés a fertőzés megelőzése érdekében.

Higiéniai intézkedések, például a metszőeszközök rendszeres fertőtlenítése.

Természetes kezelések

Réz-tartalmú permetezés (pl. réz-szulfát, réz-oxiklorid) korlátozott mennyiségben.

Növényi kivonatok, mint fokhagyma, zsurló vagy propolisz használata.

Kálium-foszfit (bizonyos országokban engedélyezett) az immunrendszer erősítésére.

Biológiai védekezés

Hasznos mikroorganizmusok (Bacillus subtilis, Pseudomonas fluorescens) alkalmazása, amelyek versengenek a kórokozóval.

Feromon- és ragacsos csapdák a fertőzést terjesztő rovarok ellen.

Kulturális gyakorlatok

Túlzott nitrogénműtrágyázás kerülése, amely fogékonyabbá teszi a növényt.

Optimális öntözési gyakorlat, hogy elkerüljék a levelek túlzott nedvességét.

Fertőzött részek eltávolítása

A fertőzött ágak eltávolítása 30-40 cm-rel a tünetek alatt.

Az eltávolított növényi részek elégetése vagy mély elásása a fertőzés terjedésének megakadályozására.

Monitoring

A fertőzés korai felismerése érdekében a növények és a terjesztő rovarok folyamatos megfigyelése.

5. Mozaik vírus - kezelés helyett megelőzés:

A mozaik vírusok ellen jelenleg nincs specifikus kémiai kezelés; a védekezés főként megelőző intézkedésekre és rezisztens fajták termesztésére korlátozódik.

Bio- és permakultúrás módszerek

A mozaik vírus almafajták esetén bio- és permakultúrás módszerekkel megelőzhető ellenálló fajták ültetésével, a gyümölcsösök megfelelő térbeli izolációjával és szerszámok fertőtlenítésével, valamint a fertőzött növényi részek azonnali eltávolításával. Tápanyagban gazdag talaj fenntartása komposzttal, mulcsozással és a túlzott nitrogénhasználat elkerülésével erősíti az almafák ellenállóképességét. Hasznos mikroorganizmusok (Trichoderma, Bacillus subtilis), növényi kivonatok (pl. fokhagyma, zsurló) alkalmazása és a vírusokat terjesztő rovarok kontrollja (pl. katicabogarak bevonzása) csökkentik a vírus terjedését. Polikultúrás ültetés és a folyamatos monitoring segít minimalizálni a fertőzés kockázatát és fenntartani a rendszer egészségét.

6. Rovarkár ellen ,,rovarölő szer"

Intenzív termesztésben használatos

Hatóanyag: 

Klórpirifosz

Alkalmazás: 

Széles spektrumú rovarölő szer, amelyet különböző kártevők, például levéltetvek és almamoly ellen használnak.

Egészségügyi kockázatok: 

Neurotoxikus hatású, különösen veszélyes lehet gyermekekre és várandós nőkre.

Alkalmazott szerek hatásmechanizmusa, szermaradványok egészségügyi kockázatának mérlegelése és terményen történő azonosítási kisérlet a fogyasztó szemszögéből

Az egyes kezelési típusokra alkalmazott növényvédő szerek maradványainak jelenléte a gyümölcsök felületén vagy belsejében számos tényezőtől függ, például a hatóanyag típusától, a kezelés időzítésétől, a gyümölcs szerkezetétől, valamint a növényvédő szer hatásmechanizmusától. Az alábbiakban, a teljesség igénye nélkül, részletezem az előbb felvázolt szerek hatásmechanizmusait és, hogy hogyan ismerjük fel ezek jelenlétét a gyümölcsökön (amennyiben ez lehetésges), valamint hasonló hatású, viszont az élővilágra és az emberi egészségre kisebb rizikót jelentő ,,természetes” alternatívákat is megemlítek.

Fontos megjegyeznünk, hogy a szermaradványok határértékeinek betartása az Europai Unióban viszonylag nagy garanciának örvend, ami nem jelenti sajnos azt, hogy ezek a szerek teljesen ártalmatlanok lennének az emberi szervezetre, még az adott határérték betartásával együtt sem. Az egészségesség kérdése mindig összehasonlítás és az adott kontextus (konkrét helyi tényezők és konkrétan alkalmazott eljárások) függvénye. Általánosságban fontos megjegyeznünk, hogy a gyümölcsök szervezetre gyakorolt jótékony hatása legtöbbször messze túlmutat az esetleges szermaradványok által generált negatív következményeken. Az adott kontextust természetes mindig érdemes külön megvizsgálnunk és kritikusan állnunk minden egyes egészségünket érintő kérdéshez és ígérethez.

Tehát ha nincs módunk garantáltan a természetet és egészséget tisztelő termelőtől vásárolni, az előtt, hogy kiiktatni a félelem miatt a gyümöcsöket a táplálkozásunkból, vegyük figyelembe, hogy milyen, valószínűleg, egészség szempontjából sokkal kisebb értékű táplálékok, vagy jobban mondva egészségtelen termékek kerülnének a helyükre. Elnézést a rosszmájúságomért, de az egészségtelen opciók arányaiban sokkal nagyobb elérhetősége erre prediszponál (hajlamosít) minket. Szóval ha egy olyan termék kerülne a gyümölcs helyére, aminek a fő összetevői, cukor különböző formákban (glükóz- fruktóz szirup, gyümölcscukor szabad formában is), édesítőszer (aszpartám, aceszulfám-K stb.), finomított liszt, előemésztett szénhidrátok, finomított olajok (pl.napraforgó), akkor kell sokat tűnődnünk melyik opciót válasszuk. Az intenzív (természetet és egészséget nem teljesen tisztelő) termelésből származó gyümölcsöt vagy az egészségtelen összetevőkből összegyúrt, túlzottan feldolgozott terméket, amiknél teszem azt az összetevők ugyan úgy intenzív termelésből származnak és a termesztés során ugyan úgy a talaj-, élővilág és a mi egészségünket aláásó gyakorlatokat és növényvédő (rovar, gomba, baktérium és vírusellenes) szereket alkalmaznak. 

Nem kérdés, hogy a gyümölcsöt tanácsos választanunk.

Viszont hosszútávon az élővilágot tisztelő és támogató (bio, organic, permakultúrás) elvek szerint termesztett élelmiszerek priorizálása javasolt. Amit nem költünk el (nem teszünk meg) az egészségünk védelmében, azt a betegségünkre fogjuk elkölteni hosszútávon és duplán. Azt se felejsük el, hogy a szabályozások betartásáért mi magunk is felelősek vagyunk, tétlenségünk beleegyezősége vagy kritikus szemléletünk javító hatásán keresztül.

1. Réz-alapú szerek hatásmechanizmusa (réz-oxiklorid, rézhidroxid, réz-szulfát), felismerésük és azok alternatívái

Hatásmechanizmus:

Kontakt szerek, amelyek a növény felületén hatnak, és megakadályozzák a kórokozók szaporodását a növényi szövetek külső részén.

A réz-alapú szerek (pl. réz-oxiklorid, rézhidroxid, réz-szulfát) a növényi felületen hatnak, megakadályozva a baktériumok és gombák szaporodását. Bár hatékonyak, nagy mennyiségben toxikusak lehetnek a talajéletre és az emberi szervezetre.

Maradványok jelenléte:

Főként a felületen: 

A rézmaradványok elsősorban a gyümölcs külső részén maradnak meg, nem hatolnak be a szövetekbe.

Egészségügyi kockázat:

Nagy mennyiségben fogyasztva toxikus lehet, emésztőrendszeri panaszokat okozhat (hányinger, gyomorfájdalom).

Gyümölcsben való jelenlét:

A réz nem szívódik fel a gyümölcs belsejébe, így minimálisra csökkenthető a kockázat megfelelő mosással.

Tegyünk próbát a szermaradványok felismerésére a gyümölcsön

A növényvédőszer-maradékok jelenléte az almán, többségében, szabad szemmel általában nem észlelhető, mivel ezek a vegyületek gyakran színtelenek, szagtalanok és íztelenek. Ezért a fogyasztó számára nehéz megállapítani, hogy az almán található-e, illetve milyen mennyiségű szermaradvány van jelen.

1. Esztétikai jelek a gyümölcsön

Kékes-zöld foltok vagy bevonat a gyümölcs héján:

A túlzott rézhasználat eredményeként a permetezés után a gyümölcs héján halvány kékes vagy zöldes elszíneződések maradhatnak, különösen akkor, ha nem mosták le a gyümölcsöket szüretelés után.

Ez a bevonat főként olyan gyümölcsökön figyelhető meg, amelyeket közvetlenül réztartalmú szerrel kezeltek röviddel a szüret előtt.

Egyenetlen héjfelület:

Bár ez nem kizárólag a rézhasználat eredménye, a túlzott permetezés miatt a gyümölcs héja érdesebb lehet.

2. Illatbeli változások

A réz alapú permetezőszerek nem hagynak jelentős szagot a gyümölcsön, mivel azok kontakt hatásúak, és nem szívódnak be a szövetekbe.

Ha azonban a gyümölcs hosszabb ideig nem lett megmosva a permetezés után, a felszínen enyhe, fémes szag érezhető lehet.

3. Ízbeli változások

Fémes íz:

Ha a gyümölcs héján rézmaradvány marad, azt mosás nélkül fogyasztva enyhe fémes vagy kesernyés ízt lehet érezni, amely a réz oxidációjából származhat.

Természetellenes keserűség:

Bár a rézmaradványok közvetlenül nem jutnak a gyümölcshúsba, a héjon maradt anyagok érintkezhetnek a nyelvvel és a száj nyálkahártyájával, keserű érzetet okozva.

4. Egészségügyi reakciók túlzott rézbevitel esetén

A túlzott rézbevitel (például nagy mennyiségű, mosatlan gyümölcs fogyasztása révén) emésztési panaszokat okozhat:

Tünetek: 

Hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés.

Ezek a tünetek azonban ritkák, mivel a gyümölcsökről alapos mosással a rézmaradványok nagy része eltávolítható.

Hogyan kerülhetők el a rézmaradványok?

Alapos mosás:

A gyümölcs héját folyó víz alatt alaposan meg kell mosni, mivel a rézmaradványok főként a felszínen maradnak.

Ecetes víz vagy speciális gyümölcsmosó szer használata segíthet az esetleges maradványok eltávolításában.

Héj eltávolítása:

Ha aggályok merülnek fel, a gyümölcs héjának eltávolítása is hatékony módszer lehet.

Biotermesztésből származó gyümölcs választása:

Bár a biogazdálkodásban is engedélyezett a réz használata, a szabályozás sokkal szigorúbb, és alacsonyabb dózisokat alkalmaznak.

Összegzés

Egy kevés ismerettel rendelkező fogyasztó főként vizuális jelek alapján (pl. kékes-zöld foltok, érdes héj) tudja gyanítani, hogy túl sok rezet használtak. Az illatbeli és ízbeli eltérések (pl. fémes szag vagy íz) kevésbé gyakoriak, de előfordulhatnak. A legjobb védekezés az alapos mosás és hámozás, amelyek minimalizálják a rézmaradványok kockázatát.

Természetes alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban

1. Kovasav-alapú szerek:

Hogyan működik?

A kovasav erősíti a növényi sejtfalakat, ami ellenállóbbá teszi a növényt a kórokozók támadásaival szemben.

Alkalmazás: 

Permetként használható varasodás vagy baktériumos fertőzések megelőzésére.

Egészségügyi előny: 

Nem toxikus, és nem halmozódik fel a talajban.

2. Növényi kivonatok:

Fokhagyma kivonat: 

Erős antibakteriális hatású, a növények permetezésére alkalmazható.

Zsurló kivonat: 

Gombaellenes és baktériumellenes hatású, különösen varasodás ellen hatékony.

3. Teafaolaj-alapú permetek:

Hatásmechanizmus: 

Kontakt módon elpusztítja a kórokozók sejtjeit.

Előny: 

Teljesen természetes, és nem hagy káros maradványokat.

2. Kén-alapú szerek

Hatásmechanizmus:

Kontakt módon hatnak, a növények felületén kialakuló gombatelepeket támadják meg, és megelőzik a spórák terjedését. Bár hatékony, nagy dózisban irritálhatja az emberi szervezetet és károsíthatja a talajt.

Maradványok jelenléte:

Főként a felületen: 

A kénmaradványok a gyümölcs felületén maradnak, nem hatolnak be mélyebben.

Egészségügyi kockázat:

Alacsony koncentrációban nem jelent veszélyt az emberi egészségre. Nagyobb koncentrációban irritálhatja az emésztőrendszert.

Gyümölcsben való jelenlét:

A kén szintén nem hatol be a gyümölcs belsejébe, így megfelelő tisztítás mellett minimális kockázatot jelent.

Tegyünk próbát a szermaradványok felismerésére a gyümölcsön

A kénalapú szerek használata esetén a viszonylag kevés ismerettel rendelkező fogyasztó bizonyos jelekből következtethet arra, hogy túlzott mértékben alkalmazták őket. A kénalapú szerek főként gombás betegségek megelőzésére és kezelésére szolgálnak, és hatásuk a növény felületén marad. Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen jelekre figyelhet a növényen és a gyümölcsön:

1. Esztétikai jelek a gyümölcsön

Fehéres vagy sárgás bevonat: 

A gyümölcs héján kéntartalmú por maradhat vissza, amely mosás nélkül is érezhető lehet.

Elszíneződés: 

A gyümölcs természetes színe halványabbá válhat, különösen, ha a kén nagy dózisban került alkalmazásra.

2. Illatbeli változások

Kénes, „tojásszagú” illat:

Ha a kénalapú szerből maradványok maradtak a gyümölcs felületén, akkor enyhe kénes, záptojásra emlékeztető szag érezhető, különösen meleg környezetben.

Ez az illat ritkán marad meg a gyümölcs húsában, mivel a kén nem szívódik fel mélyen a gyümölcs szöveteibe.

3. Ízbeli változások

Kesernyés vagy szúrós íz:

A kéntartalmú szer maradványai kesernyés vagy szúrós ízt adhatnak a gyümölcs héjának. Ez különösen zavaró lehet, ha a gyümölcs héját elfogyasztják.

A gyümölcs belseje általában nem vesz fel ként, így a hús íze többnyire változatlan marad.

4. Textúrabeli változások

Ragasztó hatású bevonat:

A túlzott kénhasználat miatt a gyümölcs héja kissé érdes vagy tapadós lehet, ami kellemetlen érzést kelthet a kézben vagy a szájban fogyasztás közben.

5. Potenciális egészségügyi tünetek

Bőrreakciók:

Érzékeny egyéneknél a gyümölcs felületén maradt kén irritálhatja a bőrt vagy a nyálkahártyát, különösen, ha az nem lett alaposan megmosva.

Emésztési problémák:

Nagy mennyiségű kénmaradvány bevitele esetén enyhe emésztési panaszok, például gyomorfájdalom vagy hányinger jelentkezhet, bár ez ritka.

Hogyan lehet elkerülni a túlzott kénmaradványokat?

Alapos mosás:

A gyümölcs héját folyó víz alatt alaposan meg kell mosni, hogy a kéntartalmú por maradványai eltűnjenek.

Héj eltávolítása:

Ha aggályok merülnek fel a kénmaradványokkal kapcsolatban, a gyümölcs héját eltávolítva biztosítható, hogy az esetleges maradványok ne kerüljenek fogyasztásra.

Ellenőrzött forrásból származó gyümölcs vásárlása:

Biogazdálkodásból származó gyümölcsök esetében szigorúbb a kéntartalmú szerek használatának szabályozása, ami csökkenti a túlzott alkalmazás kockázatát.

Összegzés

A kevés információval rendelkező fogyasztó számára a túlzott kénhasználat jelei főként a gyümölcs héján jelentkeznek: fehéres-sárgás bevonat, enyhe kénes szag, kesernyés vagy szúrós íz. Az alapos mosás és a héj eltávolítása jelentősen csökkenti a kénmaradványok bevitelének esélyét. Az egészségtudatos vásárlóknak érdemes biotermesztésből származó gyümölcsöt választaniuk, ahol szigorúbb korlátozások vonatkoznak a kén használatára.

Természetes (egészséget nem károsító) alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban

Bikarbonátok (szódabikarbóna vagy kálium-bikarbonát):

Hogyan működik? 

Lúgos kémhatása meggátolja a gombák spóráinak fejlődését.

Alkalmazás: 

Lisztharmat és egyéb gombabetegségek megelőzésére.

Egészségügyi előny: 

Nem toxikus, könnyen elérhető, és nem szennyezi a talajt.

Körömvirág és kamilla kivonatok:

Hatásmechanizmus: 

Gombaellenes tulajdonságokkal rendelkeznek, megerősítik a növények természetes védekezőképességét.

Alkalmazás: 

Levélpermetként használhatók.

Fermentált növényi trágyák:

Példa: 

Csalán- vagy fokhagymakivonat fermentálása.

Hatás: 

Javítja a növények általános egészségét és csökkenti a gombás fertőzések előfordulását.

3. Felszívódó fungicidek (difenokonazol, penkonazol, azoxistrobin)

Hatásmechanizmus:

Szisztémás szerek, amelyek a növény szöveteibe szívódnak fel, és belülről gátolják a gombák szaporodását. Bár nagyon hatékonyak, szermaradványaik az emberi szervezetben is problémát okozhatnak.

Maradványok jelenléte:

A gyümölcs belsejében is: Mivel ezek a szerek szisztémás hatásúak, a gyümölcs szöveteiben is megtalálhatók.

Eltávolítás: Mosással csak a külső maradványok csökkenthetők; a belső maradványokat nem lehet eltávolítani.

Egészségügyi kockázat:

Az elfogadható szermaradvány-szint (MRL) alatt általában biztonságos, de nagy mennyiségben fogyasztva a bélflóra egyensúlyát zavarhatja.

Hosszú távon toxikus hatású lehet, és növelheti bizonyos betegségek (pl. májkárosodás) kockázatát.

Gyümölcsben való jelenlét:

A gyümölcs belsejébe történő felszívódás miatt a szermaradványok nem távolíthatók el teljesen, különösen a vékony héjú gyümölcsök esetén.

Természetes (egészséget nem károsító) alternatívák bio- és permakultúrás gyakorlatban

1. Probiotikus mikroorganizmusok:

Hogyan működik? 

Az előnyös mikroorganizmusok (pl. Bacillus subtilis) kolonizálják a növények felszínét, megakadályozva a kórokozók elszaporodását.

Alkalmazás: 

Permetként vagy talajba juttatva.

2. Komposzt tea:

Hogyan működik? 

A komposztból kivont mikroorganizmusok segítik a növények immunrendszerét és elnyomják a gombás kórokozókat.

Alkalmazás: 

Levélpermetként és talajkezelésre is alkalmas.

3. Feromon csapdák és biológiai kontroll (közvetett védekezés):

Hogyan működik? 

A kártevők természetes ellenségeit vonzza, amelyek így csökkentik a gombás fertőzések terjedésének esélyét (pl. levéltetvek elleni feromoncsapdák).

A levéltetvek terjeszthetnek gombás fertőzéseket, bár közvetetten. A gombaspórák nem közvetlenül a levéltetvek által terjednek, de a tetvek által gyengített vagy sérült növényi részek sebezhetővé válnak másodlagos fertőzésekre, például gombás betegségekre. A gombák, például a Monilinia vagy más gombás betegségek az alábbi módon kapcsolódhatnak a levéltetvekhez:

Levéltetvek és gombás betegségek kapcsolata

Mézharmat termelés:

A levéltetvek táplálkozásuk során mézharmatot választanak ki, amely a növények levelein és gyümölcsein halmozódik fel. Ez a ragadós anyag kedvező táptalajt biztosít a gombák, például a korompenész (Capnodium spp.) számára.

Sebzések okozása:

A levéltetvek szívogatásukkal apró sérüléseket okoznak a növények hajtásain és gyümölcsein. Ezek a sebek belépési pontként szolgálhatnak a gombás fertőzések (pl. Monilinia fructigena) számára.

4. Monília ellen alkalmazott fungicidek (tebukonazol, ciprodinil)

Hatásmechanizmus:

Szisztémás és kontakt módon is hatnak, megakadályozva a gombás fertőzések terjedését a gyümölcs felületén és belsejében.

Maradványok jelenléte:

A gyümölcs felületén és belsejében egyaránt: 

Ezek a szerek részben felszívódnak a gyümölcs szöveteibe.

Eltávolítás: 

A maradványok mosással csak részben távolíthatók el, mivel szisztémás hatásúak.

Egészségügyi kockázat:

A határérték alatt a kockázat minimális, de hosszan tartó expozíció gyulladásos folyamatokat és bélflóra-zavarokat okozhat.

Gyümölcsben való jelenlét:

Ezek a szerek belső maradványokat hagynak, amelyeket a gyümölcs feldolgozásával sem lehet teljesen eltávolítani.

Természetes és bio szerek Monília ellen

Növényi kivonatok és természetes alapanyagok

Zsurló kivonat:

Hatásmechanizmus: 

Gombaellenes tulajdonságokkal bír, megerősíti a növények immunrendszerét.

Alkalmazás:

Folyékony kivonatként a virágzás előtt és után permetezve megelőzheti a fertőzést.

Előny: 

Nem toxikus, környezetbarát.

Fokhagyma kivonat:

Hatásmechanizmus: 

Antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal bír, megakadályozza a gombaspórák terjedését.

Alkalmazás:

Házilag készített kivonatként vagy boltban kapható formában permetezve.

Előny: 

Könnyen előállítható és széles spektrumú hatással bír.

Körömvirág kivonat:

Hatásmechanizmus: 

Természetes gombaellenes szerként erősíti a növények védekezőképességét.

Alkalmazás:

Virágzás idején permetezve segít megelőzni a gyümölcs fertőződését.

Propolisz alapú permet:

Hatásmechanizmus: 

Gombaellenes és antibakteriális tulajdonságokkal bír, védi a gyümölcsöket a fertőzésektől.

Alkalmazás:

Virágzás alatt és gyümölcsnövekedés idején használható.

Előny: 

Széles körű védelem természetes anyaggal.

Összefoglaló szermaradványokról és kapcsolatos termesztési módszerek terén választandó prioritásokról

• Kontakt szerek (réz, kén):

A maradványok főként a gyümölcsök felületén találhatók meg, és alapos mosással eltávolíthatók.

• Szisztémás szerek (fungicidek, antibiotikumok):

Ezek a gyümölcsök belsejében is megtalálhatók, és feldolgozással sem távolíthatók el teljesen.

• Megfontolások: higiénia, élelmiszerbiztonság, egyéni kritikus hozzáállás és jogi keretek:

Mindig alaposan mossuk meg a gyümölcsöket fogyasztás előtt.

Ha lehetséges, válasszunk bio minősítésű gyümölcsöket, amelyek kevésbé vannak kitéve szisztémás vegyszereknek (bár ez a konkrét termelő szabálykövetésétől és a sokszor nem kellően kényszerítő jogszabályi intézkedések adta kiskapuk fennmaradásától függ).

A helyi termelőktől származó gyümölcsök gyakran kisebb mértékben kezelt növényekből származnak. Habár a >> helyi << nem jelent önmagában garanciát a környezetet és az egészségünket tisztelő gyakorlatra, ahogy a bio vagy a permakultúrás elv sem (sajnos).

Ha gyanakszunk tünetet okozó, a határértékeket sem tisztelő gyakorlatra, érdemes, hogy azt jelentsük az illetékes szerveknél.

Ne felejtsük, az egészségünkért elsősorban mi felelünk. Ha nem tartják be, a sokszor, még a nem kifejezetten ártalmatlan szerek alkalmazásának előírásait sem, akkor nekünk kell betartatni. Továbbá azon sem árt elgondolkodnunk, hogy az élelmiszerbiztonság nem feltétlenül egyezik meg az egészséges élelmiszerek elérhetőségével. Példának okáért,  az egészségtelen összetevőkből létrehozott ultra-feldolgozott, >> élelmiszernek nem igazán nevezhető << , termékek nagyrészt biztonságosnank mondhatók, viszont egészségesnek korántsem.

Magyarországon az intenzív gyümölcstermesztésben alkalmazott növényvédő szerek szermaradványi értékeinek ellenőrzését több szervezet végzi összehangoltan. A NÉBIH kulcsszerepet játszik az élelmiszerlánc-biztonság fenntartásában, a növényvédő szerek engedélyezésében és az európai uniós határértékek (MRL) betartatásában. Emellett mintavételt végez a terményekből, laboratóriumi vizsgálatokkal elemzi a szermaradványokat, és szankcionálja az előírásokat megsértő gazdákat. A Növényvédelmi Hatóság felügyeli a szerek forgalmazását és használatát, ellenőrizve, hogy a gazdálkodók betartják-e a jó növényvédelmi gyakorlat (GAP) szabályait. Helyi szinten a járási és megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai vizsgálják a szermaradványokat és ellenőrzik a termesztők gyakorlatát. Az ÁNTSZ (jelenleg az OKFŐ részeként) az emberi egészségre gyakorolt hatásokat elemzi. Az állami laboratóriumok az összegyűjtött minták részletes vizsgálatát végzik, és jelentik az esetleges határérték-túllépéseket. A rendszer alapját az Európai Unió szabályozásai képezik, mint az (EK) 396/2005 és az (EK) 1107/2009 rendelet, amelyek az élelmiszerlánc biztonságát garantálják.

Egyéni tünetek - sántító megoldások. Táplálékkiegészítők gyümölcsök helyett?

Jelenthet-e a teljes megvonás és elkeseredésünkben a táplálékkiegészítőkre történő váltás érdemi megoldást?

Az egészségünk védelmében nem feltétlen a legegyszerűbbnek tűnő választás a legjobb, jelen korunk megtévesztő élelmiszerkörnyzetében ez sajnos inkább kontraproduktív.

Az adott gyümölcs fogyasztása kapcsán tapasztalt egyéni tünetek súlyossága és gyakorisága kétségbe ejthet minket, ilyenkor érdemes a táplálkozás terén jártas egészségügyi szakembert, dietetikust, gasztroenterológust felkeresnünk a konkrét tünetek forrásának tisztázására. Általánosságban, egy másik gyümölcs vagy egy másik gyümölcsfajta választásával csökkenthetjük tüneteink gyakoriságát is azok súlyosságát, amíg ki nem derítjük, hogy mi okozza az adott élelmiszerhez kötődő tüneteket. Érdemes nem rokonfajátkat választanunk, valamint a gyümölcs állagának a megváltoztatása (pl. otthoni feldolgozással, pl. friss alma helyett, hámozott párolt alma vagy tünetet nem okozó citrusfélék, bogyós gyümölcsök, akár fermentált formában is) sokszor segíthet. Hangsúlyozom, kivételes esetektől eltekintve az összes gyümölcsfajta megvonása a tapasztalt tünetektől hajtott félelem okán, nem a legjobb megoldás. Értékes vitaminoktól, ásványi anyagoktól és nyomelemektől esik el a szervezetünk, amik annak működése szempontjából rendkívül fontosak és a betegségmegelőzésben betöltött szerepük meghatározó. Más cikkben kitérek a multivitamin készítményekre, mint a köztudatban lévő praktikus gyümölcs- és zöldséghelyettesítőkre. Röviden csak annyit, hogy szerepük a valódi élelmiszerek után finoman szólva is csak másodlagos. Más szóval, pozitív hatásuk nem ér fel a valódi élelmiszerekéhez, mindazonáltal a konkrét klinikai képtől és összetételtől függően alkalmazhatók és alaklmazandók.

A táplálékkiegészítők kapcsán felmerül az etikai kérdés: Az erőforrásokat és, amit az előálításukba fektetünk, nem lenne e ésszerűbb a talaj és az élővilág helyreállítására fordítanunk és ezáltal egészségesebb növényeket termesztenünk és azok elérhetőségét biztosítanunk a jövőben is? Nyilván a terményeken kisebb a várható nyereség és nagyobb a kockázat, legalábbis a jelenlegi piaci működés folytatása mellett. Ha egészséges élelmiszert sem leszünk képesek termeszteni a talaj és környezet szennyezetsége és kimerülése és pusztulása miatt, egészséges táplálékkiegészítőket még kevésbé áll majd módunkban, vagy ha mégis, csak az azt jól megfizetők számára (egy darabig), ami újfent az egészésges élelmiszerek elérhetőségének a területén kialakult egyenlőtlenség túlfokozádását eredményezi és a szegényebb rétegek valóban tápláló élelmiszerek fogyasztásán alapuló egészségfejlesztését méginkább ellehetetleníti. Nyilván ez az egyenlőtlenség nem a táplálékkiegészítők hibája, viszont ilyen túlzó jelenlétük a piacon, kivételes esetektől, populációktól és szituációktól (pl. katasztrófa súlytott övezetektől) eltekintve nem kifejezetten szükségszerű, továbbá a fejlett országokbani piaci térnyerésük nem kedvez egy mindenki számára elérhető, alap-egészséget támogató táplálkozási környezet létrehozásának sem, mivel az erőforrásokat sok esetben diszkriminativ módon használja és a figyelmet eltereli az alapvető közegészségügyi- , és klímaválság prioritásairól. Ahogy említettem korábban, a táplálékkiegészítők lehetnek hasznosak adott kontextustól függően, viszont fennmaradásunk érdekében globális szinten, a valódi, egészséges élemiszerek környezetet a lehető legkevésbé terhelő előállítása-megtermelése és azok ellérhetőségének fokozása kell, hogy legyen mindannyiunk közös célja.

..vedd kezedbe az egészséged még ma!

#egyegészség #kezembenazegészségem #azenfelelossegem